Karintia az egyik legszebb osztrák vidék, ahol valaha jártam. Na jó, Salzburg letaszíthatatlan a trónról, de az már emóciókkal dúsított nexus, Karintia viszont még friss élmény. Első randinak viszont nagyon is jó volt, egyből magasabb szintre is emelném a kapcsolatot, ha csak rajtam múlna. Mert Karintia gyönyörű, és megvan benne minden, ami miatt egy vidéket szeretni lehet: csodás hegyek, fantasztikus tavak, tiszta, rendezett utcák a kisvárosokban, jó levegő, rengeteg kirándulási lehetőség.
Mi nyáron, június végén voltunk itt néhány napot, Bad Kleinkirchheimben volt a bázisunk, onnan kirándultunk minden nap, és bár sok egyéb klassz programunk is volt, én most 5 olyat emelnék ki, ami kisgyerekeseknek is érdekes lehet. Mert tudjátok, ígértem, hogy jönnek a gyerekbarát utazási tippek, helyek.
Szóval Karintia kisgyerekkel akkor jó, ha van Karintia-kártyád. Ez nem reklám, csak egy egyszerű tény. Mi kaptunk a szálláson ilyen kártyát, így azzal jártuk be gyakorlatilag az egész régiót – szinte ingyen. Rengeteg, de tényleg rengeteg mindenre jó, és egy csomó olyan lehetőség és program is adódik így, amire enélkül lehet, hogy nem is gondoltunk volna.
Tschu-tschu vonat (Tschu-Tschu-Bahn Rennweg) – egy kis faluból, Rennweg am Katschbergből indul a vonat, és szép kis erdei úton zakatol egy, az erdő közepén lévő vendégházig. Jó a levegő, szép a környék, a gyerekek élvezik a vonatozást, szaladgálhatnak egy nagyot a végállomáson, és még egy kis játszótér is van ott. Nagyobb gyerekekkel akár azt is meg lehet csinálni, hogy csak az egyik irányban megyünk vonattal, visszafele pedig túrázunk egyet – de mi ezt most még nem kockáztattuk meg.
Aranyásás – Heiligenblut (Goldgraberdorf Heiligenblut) városában van a gyerekeknek egy kis terep, ahol kipróbálhatják az aranymosást, és bár mi ide nem jutottunk el, azért adott egy jó ötletet az aranymosás téma. Elmentünk Turracher Höhe-re, a Mythos Edelstein Kranzelbinder nevű helyre, ahol szintén van aranymosásra lehetőség, ami viszont még ennél is jobb – fiús családoknak – hogy van ott egy kis markoló, amire a gyerekek felülhetnek, és ők maguk irányíthatják, markolhatják a kavicsokat, és kiélhetik minden Bob-mesteres álmukat.
Állatkert – Feld am See mellett van egy klassz állatkert (Alpenwildpark /Naturstadel), ahol szintén eltöltöttünk egy pár órát. Van itt halmúzeum, és különféle vadállatok, sőt, még egy western csehó is, ahol mi újraélhettük Ausztrál Expresszes emlékeinket, míg a kis Brúnónk igazi cowboy-nak érezhette magát. Őt, a maga 3,5 évével ez érdekelte a legjobban, de nagyobb gyerekek biztos szívesen bejárják az egész állatkertet.
Vasútmodell kiállítás (Erlebnisvelt Eisenbahn) – Spittal/Drau belvárosában van egy vasútmodell kiállítás, amit szintén megnéztünk, és bár a kislányokat nem biztos, hogy érdekli, mi (az akkor 3,5 éves kisfiúval) nagyon élveztük. Itt egyébként a belvárosban lehet is egyet sétálni, van a közelben egy nagy park játszótérrel, ahol még a maradék energiáit is elhasználta a kicsi.
Hajózás – a közelben van a Millstatt-i tó, ott lehet egy nagyot hajózni, de van lehetőség arra is, hogy hamarabb kiszállj, így mi ezt választottuk, hogy mindenkinek pont elég hosszú legyen. Fél-1 óra lehetett az út, amit a kisfiunk is nagyon élvezett, különösen azért, mert játékból még kormányozhatta is a hajót- na nem az igazi kormánykerékkel, csak egy kis játékkormánnyal, de nekünk az pont elég volt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: