Hello Manu

Álomország fővárosa

Álomország fővárosa Piancavallo. A kisfiam szerint legalábbis így szól a dal mostanában, Mesevár egy időre kikerült a dalszövegből:) Ez akkora öröm nekünk, hogy elmondani nem tudom. Nem tudtuk ugyanis, hogy fogja-e szeretni a sítáborozást. Mert persze, itthon könnyű a játéksílécen bohóckodni, de más azért a nehéz síbakancsban igazi hóban igazi síléccel teljesíteni. De bevált. Minden várakozásunkat felülmúló siker volt, tényleg olyannyira, hogy úgy jöttünk haza, hogy azt mondta Brúnó, nincs jobb hely a világon Piancavallonál🙂

Ehhez kellett persze a szuper síovi, ahol Brúnó felhőtlenül jól érezte magát az első perctől kezdve. Nemcsak a síoktatás alatt, hanem a napköziben is. Jókat ettek-ittak, volt egy szuper kis foglalkoztató füzetük egyszerű kis feladatokkal, amikkel elbíbelődhettek ebédszünetben, és ha épp nem síeltek, akkor is ment a viccelődés, hóangyalozás, hógolyózás. 

Síovi után pedig jöttek a közös programjaink. Életében először Brúnó is korcsolyázott, ami szintén akkora élmény volt neki, hogy csak vigyorgott végig, pedig gondolhatjátok, hogy csetlett-botlott a jégen, és többször volt fenéken, mint talpon:) De bátor volt és kipróbálta, és nagyon élvezte. 

És akkor a hóvidámparkról még nem is beszéltünk. A szállásunktól nem messze volt egy kis vidámpark, ahol lehetett szánkózni, fánkban csúszni, ugrálóvárakban hancúrozni, gumicsúszdákon csúszkálni. Pont tökéletes arra, hogy síelés után, vacsora előtt még valamivel elüsd az időt a gyerek(ek)kel. Mondjuk a fánkozás egy kicsit veszélyes, de az összes többi ártalmatlan játék, és a kicsik nagyon-nagyon élvezték a kis esti mókázást.

Azokon az estéken, amikor sem vidámparkba, sem korizni nem mentünk, akkor lehetett mesét nézni a többi gyerekkel, volt arcfestés és minidisco is, amikor pedig családi program volt, és mi felnőttek Aperol Spritzet iszogattunk a hüttében, akkor a gyerekek forró csokiztak. 

Ó, és majd’ elfelejtettem! Egyik este még fáklyás síelést is láttunk, ami szintén nagy élmény volt mindannyiunknak. A sötét hegyoldalról szép sorban csúsznak le a síelők, kezükben fáklyával, közben szól a zene, mindenki örül. Nem is csodálom, hogy most Piancavallo a legjobb hely a kis Brúnó szemében, még így leírva is akkora élményadag volt ez 5 napba sűrítve.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!